Kérdés:

A következő igevers magyarázatát szeretném kérni: „Akinek van, annak adatik, akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van.” (Mát 13,12)

Válasz:

Nézzük meg, milyen összefüggésben mondta azt az Úr!

1. A magvető példázatán keresztül tanított, de a példázatot a nép nem értette, viszont a tanítványainak megmagyarázta. Máté 13:11-12. Ő pedig felelvén, monda nekik: Mert nektek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg. Mert akinek van, annak adatik, és bővölködik; de akinek nincs, az is elvétetik tőle, amije van. Máté 13:15-16. Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak.

Mijük volt a tanítványoknak, ami a népnek nem volt? Látó szemük és halló fülük. Miért nem volt ez a népnek? Mert szemeiket behunyták, és füleiket bedugták, mert nem akartak megtérni.

Akiknek tehát volt vágyuk a megtérésre és gyógyulásra, azoknak az Úr még több kijelentést adott. Így is mondhatnánk: „Akinek van látó szeme, halló füle, értő szíve, annak még több kijelentés adatik, és bővölködik. De akinek nincs látó szeme, mert behunyta, halló füle, mert bezárta, értő szíve, mert nem akar megtérni, az is elvétetik tőle, amije van. Mije van? Van lehetősége kinyitni a szemét, fülét, kitárni a szívét J. Kr. előtt. De ha nem teszi, Isten egy idő után elveszi tőle ezt a lehetőséget. Legkésőbb a halálával.

2. Példázat a talentumokról. Mát 25,28-29: Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, akinek tíz tálentuma van. Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van.

A talentumokat Isten adja. Egyik embernek többet, másiknak kevesebbet. Aki többet kapott, attól az Úr többet vár el, akinek kevesebbet, attól kevesebbet vár el. Aki ötöt kapott, az másik 5 talentumot nyert rajta. Aki kettőt kapott, az kettőt nyert rajta. Aki egyet kapott, attól egy nyereséget várt volna el az Úr, de nem kapta meg.

Akik nyertek a talentumokon, azoknak azt mondta: Jól vagyon jó és hű szolgám. Aki elásta, nem kamatoztatta a talentumát, annak azt mondta: Gonosz és rest szolga.

Mije volt az egytalentumosnak? Egy talentuma, és lehetősége annak a kamatoztatására. Mije nem volt? Hűsége és szorgalma! Mivel nem volt hűséges és szorgalmas, elvették tőle az egy talentumot. Sőt az Úr még az addig megvolt lehetőséget is elvette tőle. Mát 25,30: És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás. A külső sötétségre vetve már nem volt lehetősége jóvátenni, amit elrontott.

Tehát összefoglalva:

1. Akinek van vágya a megtérésre és gyógyulásra, annak az Úr még több kijelentést ad, előre halad a szellemi életben, és bővölködik. Akinek erre nincs vágya, aki elzárja a szívét, behunyja a szemét, bedugja a fülét, annak az a kevés világossága is elvész, ami még van, és a végén a még meglévő lehetősége is elvétetik a megtérésre.

2. Aki jó és hű szolga, az a kapott talentumát kamatoztatja, és még többet kap hozzá. Akinek viszont nincs hűsége és szorgalma, attól az Úr elveszi a talentumát is, és a további lehetőséget is a szolgálatra.

Vegyük ezeket a szívünkre, és legyünk olyanok, akiknek van, és még több adatik. Ámen.